A háborúk tárgyalásokkal végződnek, de a harcmezőkön dőlnek el a feltételek. Egy évvel Putyin agressziójának kezdete után sem kivehető, mi vethet véget a százezrek halálát hozó öldöklésnek. Az ukránok fáradtak, de nem adják fel, tavaszi ellentámadásukban bíznak. A Krímmel zsarolhatnák meg a belharcok jeleit mutató Kremlt. Az oroszokat senki sem kérdezi, akarnak-e még harcolni.
A magyar külpolitika eredményeként évtizedekre megromolhatnak a magyar–ukrán kapcsolatok – nyilatkozta a HVG-nek Rácz András. Az egy éve tartó Ukrajna elleni orosz invázió következményeiről szólva a Német Külpolitikai Társaság tudományos főmunkatársa arról is beszélt, hogy a Nyugat is változott: miközben komoly újrafegyverkezésbe kezdett, az EU képes volt olyan szankciókat is elfogadni politikai célja eléréséért, amelyek az uniónak is gazdasági problémákat okoznak.
A külügyminiszter azt követően ragadtatta magát erre a kijelentésre, hogy a szervezet közgyűlése megszavazta, hogy Oroszország azonnal és feltételek nélkül vonuljon ki Ukrajnából.
A miniszterelnök a Kossuth rádióban beszélt a háború első évéről.
Emellett 90 orosz magánszemély és 40 vállalt ellen vezet be pénzügyi szankciókat.
Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a 21. század legnagyobb geopolitikai rémálma végre véget érjen – írja a hvg.hu-n is publikált cikkében Mateusz Morawiecki, Lengyelország miniszterelnöke.
Február 24-én nem a fehér zászló, hanem a kék és sárga zászló mellett döntött Ukrajna az elnök szerint.
Kína szerint egyik ország sem védheti meg a biztonságát a másik ország biztonságának kárára.
Bármilyen csekély orosz győzelem olyan Oroszország fennmaradását jelenti, amely a maga autokratikus rezsimjével, a folyamatos erőszak és gonoszság terepe marad, és további fenyegetést jelent az egész civilizált világra, írja véleménycikkében Ukrajna Magyarországi Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője.
Vlagyimir Putyin orosz államfő egy évvel ezelőtt, 2022. február 24-én indította meg Ukrajna ellen a második világháború óta legnagyobb európai katonai offenzívát. A háború azonban nem egy évvel ezelőtt kezdődött, hanem 2014-ben, amikor Oroszország elcsatolta Ukrajnától a Krímet és fegyveres támogatást adott a kelet-ukrajnai Moszkva-párti szakadároknak. A kilenc éve tartó konfliktus közvetlen előzményei és legfontosabb mozzanatait foglaltuk össze a cikkben.
Az orosz hadvezetés elemi számtanpéldává redukálta a háborút, jelenleg nincs más céljuk, mint a saját létszámfölényükre támaszkodva kivéreztetni az ukránokat.
A volt állam- és kormányfő szerint az orosz győzelmet követő tárgyalásokon nem az ukránokkal, hanem az USA-val kell majd egyeztetniük.
Olaf Scholz kijelentette, annál nagyobb esély van a háború befejezésére, minél előbb látja be Putyin, hogy nincs esélye imperialista céljai megvalósítására.
Ursula von der Leyen és Charles Michel is megszólalt a háború egyéves évfordulóján. Von der Leyen üzenete nem említette meg, hogy netán lenne bárki is Európában, aki nem vállalna feltétlen szolidaritást Ukrajnával.
Ben Wallace védelmi miniszter szerint a nyugati gépek kezelése túl bonyolult volna az ukrán pilóták számára, azt viszont megígérte, hogy ha van olyan ország, amelyik átadná a szovjet érából származó gépeit Ukrajnának, az Egyesült Királyság átvállalja a légterének védelmét.
Pontosan egy évvel ezelőtt támadta meg Ukrajnát Oroszország. A háború iszonyatos pusztítással és szenvedéssel jár, és még közel sincs vége. A HVG tudósítói az ukrán fővárosban vannak, hogy beszámoljanak az évfordulós eseményekről.
Két ukrán és három kárpátaljai magyar családdal beszélgettünk arról, hogyan élték meg az elmúlt egy évet. A családok többsége hosszabb-rövidebb ideig szétszakadt, van, aki 11 hónap után csak terepet felmérni ment vissza Ukrajnába. A beszélgetésekből világosan látszott, hogy egészen máshogy gondol a háborúra egy ukrán, mint egy kárpátaljai magyar.
Metrók, villamosok, trolik és buszok útvonalát is érinti a tüntetés.
A húszhrivnyás egyik oldalán egy klasszikus világháborús képet idéző beállításban ukrán katonák emelik magasba a nemzeti zászlót, míg a bankjegy másik oldalán az oroszok által elkövetett háborús bűnökre tesznek utalást.
A dán hadsereg tájékoztatása szerint a légierő a hetvenes évek óta 77 darab F-16-os vadászrepülőgépet vásárolt.
